Nőnap alkalmából kíván sok boldogságot minden nőnemű olvasónak és alkotóköri tagnak az Alkony Alkotókör!
Read the rest of this entry »
Boldog Valentin napot kíván minden kedves olvasónak az Alkony Alkotókör!
Read the rest of this entry »

Boldog új évet kíván 2011-re is minden kedves olvasónak az Alkony Alkotókör!
Read the rest of this entry »

Kellemes Karácsonyt kíván minden kedves olvasónak az Alkony Alkotókör!
Cthulhu hív – Linkek Lovecraft mítoszáról
Posted by: Kadmon in Cthulhu, H. P. Lovecraft, Háttér, Linkek 9 Comments »Lovecraft művei, s különösen a Cthulhu mítosz nagy hatással volt rám olvasóként s szerzőként egyaránt. Ebben a bejegyzésben igyekszem csokorba gyűjteni a mesterrel, valamint a munkáival kapcsolatos oldalakat.
Kultuszhelyek az irodalomban - Lovecraft bestiáriuma: A szerző alkotásainak irodalmi elemzése.
Servants of Tulzscha (angol): Leírások a mítosz isteneiről és lényeiről.
Lovecraft.ru illusztrációk (orosz): A mítosszal kapcsolatban összegyűjtött képek.
Ismersz Chtulhuval vagy Lovecrafttel foglalkozó oldalakat? Írd meg őket!
A dark fantasy megnevezés alatt több stílust is értenek. Az egyik definíció szerint horroral dúsított fantasy, a másik szerint pedig sötét, realista elemekre épülő fantasy. Az utóbbi definíció alapján olyasmi, mint a low fantasy, de ebben nincs megkötve az író által használható mágia mennyisége. Én a magam részéről jobb szeretem a második definíciót, de mindkét stílust kedvelem, különösen akkor, ha a horror részt nem teszik fröcsögőssé vagy giccsessé.
Jellemzők:
Halandóság: Senki sincs biztonságban, bármelyik szereplő bármikor meghalhat. Ez egyedül a sorozatok főszereplőire nem igaz, egészen az utolsó részig, amikor is valamilyen szörnyű módon meghal. Ez lehet akár hősies is, de a halála legtöbbször értelmetlen.
Brutalitás: A szereplőkkel gyakran történnek borzalmas dolgok, súlyos sérülések, fertőzések, eltorzulások.
Sötét mágia: A varázslók általában gonoszak, és a mágia létrehozásához általában sötét rítusokat kell végrehajtaniuk, ami legtöbbször emberáldozattal jár. Ha valaki mégis mágiához fordul, általában pórul jár.
Szörnyetegek: A világban a szörnyek általában vérengző borzalmak, gyakran lovecrafti rettenetek. Olykor akár a főszereplők maguk is ilyen lények.
Sötét realista dark fantasy világok:
Glen Cook Sötét serege
Robert E Howardtól szinte minden írás
Fritz Leibertől Fafrhd és a Szürke Egerész kalandjai Lankhmarban
George R. R. Martintól a Tűz és jég dala
Horrorral kevert dark fantasy világok:
H. P. Lovecraft Cthulhu mítosza, bár nála a fantasy csak az Álomföldek írásaiban jelent meg
Michael Moorcock Elric történetei
Dark fantasy definíciók:
Dark fantasy a WikiPedián (angol): Ez a cikk is bizonytalan, hogyan is kezelje a dark fantasyt, de ettől eltekintve egész korrekt leírás.
Te mit gondolsz a dark fantasyről? Vannak ötleteid a definíció kiegészítésére, bővítésére? Ismersz dark fantasy oldakat? Írd meg nekünk!
A low fantasy a különböző definíciók alapján sokmindent takarhat. Én azt a fajta, földhözragadtabb fantasyt értem alatta, ami a heroikus és a high fantasy ellentéte. A világ fizikája hasonlatos a földi fizikához, kevés benne a mágia, és a karakterek nem képesek emberfeletti tettekre, hacsak nincs valami misztikus a dolog hátterében. A low fantasy világ kultúrája az ókorra vagy a középkorra hasonlít, a legtöbb high fantasyben alkalmazott idealizált, modernizált világkép helyett.
Jellemzők:
Kevés mágia: A varázslók, mágikus szörnyek és varázstárgyak főleg a legendák részét képezik, s csak mutatóba fordul belőlük elő egy-egy példány. A történeteknek szinte sosem főszereplői a mágiahasználók, legfeljebb segítők vagy ellenfelek.
Emberközpontúság: Nincsenek idegen fajok, mágikus lények, vagy ha mégis, akkor elrejtve, ősi romvárosokban, mocsarakban, sivatagok mélyén. A különféle fajok helyét általában az emberi népek, rasszok veszik át.
Primitív realizmus: A városok lakosságának szüksége van élelemre és vízre, járványok tizedelik a népességet, a fegyvereket csak a kornak megfelelő technikai szinten tudják előállítani, s az emberek többsége műveletlen és írástudatlan.
Veszélyes környezet: A települések közötti vadon veszélyeket rejt – a természeti csapások, vadállatok és rablók fenyegetést jelentenek a főszereplőkre is.
A magam részéről szívesen különválasztanám a definíciót “low fantasy“-re, a realista világképre, és “low magic fantasy“-re, ami a misztikum mennyiségét mutatná meg. Az így definiált low fantasy-t fel lehetne használni azokra a dark fantasy történetekre, amik valójában epikus, mágikus történetek, de realista környezetben játszódnak.
Mágikus világok low fantasy elemekkel:
Jack Vance-tól a Ravasz Cugel történetekben ugyan minden fejezetben van valamilyen mágia, de a történetek nem erre épülnek
George R. R. Martintól a Tűz és jég dala, amiben az elején a mágia nem játszott különösebb szerepet
Kevés mágiát használó low fantasy világok:
Robert E Howardtól a Conan történetek, de szinte az összes írása
Fritz Leibertől Fafrhd és a Szürke Egerész kalandjai Lankhmarban
Edgar Rice Burroughs Tarzan történeteinek egy része
Simon R. Greentől a Hawk & Fisher sorozat
A mágia nélküli világok:
C. J. Cherryhtől a Morgaine ciklus
Leigh Brackett: Rhiannon kardja
Paul B. Thompson: Tüske és tű
Low fantasy definíciók:
Low fantasy a TVTropes-on (angol): Nagyjából az én low fantasy képemről ír.
Low fantasy a WikiPedián (angol): Itt igazából nem arról a “low fantasy”-ről írnak, amiről én, hanem a földi valósághoz közel álló, alternatív történelmi fantasy világokról.
Sword and Sandal: Mágia nélküli kalandos történetek, ókori vagy ál-ókori környezetben. Ennél “alacsonyabb” már nehezen lehet a fantasy.
Sword & sandal a TVTropes-on (angol)
Sword & sandal a WikiPedián (angol)
Te mit gondolsz a low fantasyről? Vannak ötleteid a definíció kiegészítésére, bővítésére? Ismersz low fantasy oldakat? Írd meg nekünk!







Adomány az Alkotókörnek